Augusztusban Bugacpusztán aranyszőrű paripát csodáltunk ...
A Dunánál októberben még élveztük a nyárvége szépségeit...
Tündérkert lassan őszbe fordult, ledobálta színpompás ruháját, és a csupasz ágakon vidám kis cinegék rikkantgatnak, ha rálelnek a nekik készített eleségre.
A tavacska is befagyogat, aztán a kelő nap sugara újra felolvasztja,
langyos ez a tél kezdés,
örvendezünk a nap sugarának, itt, ahol a legtöbb a napos órák száma az országban.
Gyönyörű búcsúzásában is a táj, az állatok boldogsággal birtokolják, az emberek csodálják.
Ritkábban vagyunk már lent, de akkor uccu neki a határnak - fácánok, őzek reszkessetek, jön a két nagy vadász, Bence vizsla és Boszi kutyus az aprócska, de annál élénkebb segítője.
Szinte észrevétlenül karácsony közeleg ismét.
Díszítjük már Tündérlakot, készülünk a karácsonyra, és ünneplőbe öltöztetjük a szívünket is..
Lassan lezárjuk ezt az évet, kezdődik egy új kihívás, új ragyogás, új év - és egy új élet, vagy egyszerűen csak folytatjuk...
